"Az idő kárpotól,majd mindazért,amit Elveszítettünk..Ezért ne feledd az

Emlékeidet és mind azokét akik szerettek és azokat akikiet Te Szerettél....

EMLÉKEZZÜNK DRÁGA SZERETTEINKRE

 Ambrus Kyri (1945. február 4. –) magyar táncdalénekesnő. (Eredeti neve Margit, a Kyri művésznév.)

1963-ban érettségizett a Hámán Kató Leánygimnáziumban. Egy nyilvános hangverseny alkalmával 1961 májusában fedezte fel az Országos Rendező Iroda egyik rendezője. Pályakezdésére így emlékezett vissza a Világ Ifjúságában:
"Minden csupa véletlen. Véletlenül meghallgattak a hanglemezgyárban, és nem véletlenül elkergettek a rádióból… Üvöltő dervisekre nincs szükség - mondták.

Danics Dóra nagyon izgult, hiszen már másodjára állt a Mentorok házában, tavaly kiesett, így az idei év nagyon fontos volt számára.Míg mindenki angol dalokkal érkezett, Dóra egy Radnóti vers feldolgozásával állt

Csak a szépre emlékezem 1 rész Hajdú Júlia szerzői estje 1983

Csak a szépre emlékezem 2 rész Hajdú Júlia szerzői estje 1983

Csak a szépre emlékezem 3 rész Hajdú Júlia szerzői estje 1983

Csak a szépre emlékezem 4 rész Hajdú Júlia szerzői estje 1983

Csak a szépre emlékezem 5 rész Hajdú Júlia szerzői estje 1983

Csak a szépre emlékezem 6 rész Hajdú Júlia szerzői estje 1983

AZ ANGYAL VÁLASZOL 

Egyetlen vétek, mit véttek, 
mit szívetek vét, 
ha nincs együtt a Hét, 
ha nem vagytok a hegyen, 
mert lábunk a semmibe lép. 
Ti értitek rég, 
de még nem teszitek. 
Nem kevés a hitetek, csak a tettetek. 
Amennyi a hit - annyi legyen a TETT! 
Csak így lehet. 
Aki fenn áll a hegyen, 
annak egyensúlya legyen! 
Különben szíve súlyosan vét, 
mert lábunk a semmibe lép. 
A lényünk lebegő, 
ezért kell lábunk alá sziklatemető. 
Igazság.

                                                 Lennék 

Lennék ezernyi szín és illat, hogy elvihess magaddal az útra. 
Virág lennék, hogy szerethess és a 
titkokat súgjam. 
Lennék a csendhez társad, ha nem unnád 
Nyári kék zápor, hogy Veled legyek 
S lennék térdrebukott angyal az éjben, 
Aki szeret Téged! 

Petőfi Sándor: AZ ÁLOM... 

Az álom 
A természetnek legszebb adománya. 
Megnyílik ekkor vágyink tartománya. 
Mit nem lelünk meg ébren a világon. 
Álmában a szegény 
Nem fázik és nem éhezik, 
Bibor ruhába öltözik, 
S jár szép szobák lágy szőnyegén. 
Álmában a király 
Nem büntet, nem kegyelmez, nem birál... 
Nyugalmat élvez. 
Álmában az ifju elmegy kedveséhez, 
Kiért epeszti tiltott szerelem, 
S ott olvad égő kebelén.